Egy ember nyomon követi a gravitációs hullámokat A LIGO felfedezte a fekete lyukakat

$config[ads_kvadrat] not found

AZ EMBER AKI MEGPRÓBÁLTA MEGÖLNI HITLERT - A WALKÜRE HADMŰVELET

AZ EMBER AKI MEGPRÓBÁLTA MEGÖLNI HITLERT - A WALKÜRE HADMŰVELET
Anonim

Amikor a tudósok bejelentették, hogy februárban már bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok útjára, a tudományos világ egy hanyag pártot dobott magának. A felfedezés segített megerősíteni Einstein évszázados általános relativitáselméletét, ami hatalmas híreket jelentett. Ugyanakkor a fizikával kapcsolatos egyéb kérdéseket is felvetett. A tudósok csak így tudnak válaszolni ezekre a kérdésekre: több gravitációs hullámot találni.

Természetesen a lézeres interferométer gravitációs hullám megfigyelőközpont (LIGO), amely először észlelte a gravitációs hullámokat egy pár interferométerrel, már felgyorsítja az erőfeszítéseket, hogy több ilyen gyenge jelet találjon. De csak egy nagy probléma merült fel, amiben nem foglalkoztak az összes hype: Honnan jönnek ezek a hullámok? Ez az, amit Peter Garnavich a Notre Dame-i Egyetemen szeretne megtudni.

A LIGO interferométerei az egyetlen olyan eszköz, amely most igazán képes gravitációs hullámokat találni, de a LIGO kutatói nem igazán tudják, hol kell őket irányítani. Garnavich és csapata az Arizona délkeleti nagy binokuláris teleszkópjával próbál megoldani ezt a problémát, és a gravitációs hullámokat generáló eseményekből származó látható fénykibocsátások jeleit keresik. Mik azok az események? Nos, amikor LIGO először hullámokat talált, kikerültek egy pár fekete lyukból, amelyek egymással ütköztek. Tehát tényleg nagy teljesítményű eseményeket néz, mint az intenzív szupernóva vagy más furcsa fekete lyuk jelenségek.

„Ezek a LIGO fekete lyukak nagyobbak, mint a Tejútban ismert csillagcsillagok, de sokkal kisebbek, mint a galaxisok közepén lévő hatalmas fekete lyukak” - nyilatkozta Garnavich. „Nem várható, hogy a fekete lyuk egyesülése sok elektromágneses sugárzást hoz létre, és az uralkodó konszenzus az volt, hogy a gravitációs hullámokat az ütközéses neutroncsillagokból észlelik, ami egy kis fényt generál.”

Más szóval, Garnavich fedezi tétjeit, hogy a nagyobb mennyiségű fényt előidéző, gyakrabban előforduló csillaggal kapcsolatos eseményeket érdemes nagyobb figyelmet fordítani. A fekete lyukú események nem hoznak létre sok elektromágneses aktivitást, de hiba lenne, ha csak a tárgyakat korlátozzák.

Garnavich optimista, munkájuk pedig szűkíti a keresést néhány száz jelölt objektumra vagy annál kevesebbre. Ha a munkája megtérül, a gravitációs hullám megállapításai egy nap olyan gyakoriak lehetnek, mint az exoplaneták felfedezése vagy a csillagok felderítése.

$config[ads_kvadrat] not found