Swimming in a tud challenge
A Földön élő élet története ma megrázkódtatott, a grönlandi 3,7 milliárd éves sziklákban talált furcsa mintáknak köszönhetően. Ha a felfedezés feltárul, ami biztosan eljön, ezek lesznek a valaha talált legrégebbi fosszíliák.
A tudósok úgy vélik, hogy a kő kicsi, kúp alakú jellemzői a sztromatolitok - a komplex mikrobiális telepek fosszilis maradványai, amelyek a sekély tengerekben nőnek. A folyóiratban közzétett megállapításokban Természet szerdán az ausztrál kutatócsoport megkötötte a fosszíliákat egy 220 millió évvel régebbi szilárdsággal, mint a jelenleg elfogadott rekordtartó (szintén stromatoliták, Ausztráliából). Függetlenül attól, hogy a tudományos folyamat hogyan játsszon, ezek a fosszíliák megváltoztatják a megértést arról, hogy a korai élet hogyan fogott a bolygón.
Ez azért van, mert ezek a stromatoliták kora sokkal korábbiak, mint sokan úgy gondolják, hogy ilyen fejlett életformákban lehetséges. Ha igaz, ez azt jelenti, hogy bármelyik élet nagyon egyszerûen megugrott a viszonylag bonyolultnak, a korábban elképzelt lehetõségnek megfelelõen, vagy az életet a bolygón egy olyan idõben hozták létre, amikor a körülmények meglehetõsen csalárdak voltak.
A Föld formációjától 4,6 milliárd évvel ezelőtti idő 4 milliárd évvel ezelőtt a Hadean eon néven ismert, melyet az alvilág görög istenének neveztek el, a pokoli körülmények miatt. Akkoriban a bolygó annyira forró lett volna, hogy a földrészek olvadt láva lettek volna, és a Föld és más űrhajók közötti ütközések hihetetlenül gyakoriak lettek volna, amikor a bolygó megpróbálta tisztázni a pályáját.
„Ez azt mondja nekem, hogy az élet nem egy felháborító, vonakodó, valószínűtlen dolog” #stromatolitehttp: //t.co/vjfPGDNgcE pic.twitter.com/NjQswHtii9
- lhedger (@lhedger) 2016. augusztus 31.
Mintegy 4,1 milliárd és 3,8 milliárd évvel ezelőtt a Föld áthaladt a későn nehéz bombázáson: az aszteroidákkal és meteorokkal való magas ütközések ideje. Sokan gyanítják, hogy a bolygó történelmének ez a periódusa erőszakosan elpusztította volna a jelenlévő életet.
Mindazonáltal ezekben a napokban vannak olyan bizonyítékok, amelyek szerint valahogyan az élet a brutális fejezet előtt vagy alatt tartott. Az egyik tanulmány biokémiai aláírásokat talált 4,1 milliárd évvel ezelőtt, bár sok szakértő hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti az élet bizonyítékát.
Ha az élet valóban várt, amíg a bombázás véget nem ér, tartsa, akkor sietve nőtt fel. A sztromatolitákban talált mikrobiális közösségek emberi szempontból egyszerűnek tűnnek, de összehasonlítva azzal, amit a bolygó első életformáinak kellett volna lenniük, rendkívül összetettek.
Szóval, ezek a bonyolult telepek 100 millió éven belül semmiből származnak, vagy a későn nehéz bombázás kevésbé kataklizmikus, mint képzelték?
Sajnos egy 4 milliárd éves Föld fizikai emlékei nehezen érhetők el. Azóta az évszázadra szánt kőzetet majdnem geológiai folyamatok elfogyasztották és regurgitálták. Ez az oka annak, hogy Grönlandban ez a felfedezés olyan ritka.
Az új fosszíliák sok okból izgalmasak. Tényleg azt mondhatjuk, hogy ha van valami új bizonyíték arra, hogy várják, sok ember már versenyez, hogy először találja meg.
A Föld legrégebbi fosszíliái nyomokat adnak a Mars életéről
Amikor a kutatók Grönlandon bejelentették, hogy felfedezték az élet valaha legrégebbi fosszíliáit, a tudományközösséget nyilvánvalóan érdekelte. A grönlandi 3,7 milliárd éves sziklák stromatolitok, amelyek a sekély vizekben tipikusan megtalálható összetett mikrobák fosszilis maradványait tartalmazzák. Az életformát ábrázolják ...
A Microsoft 40 millió dollárt kövessen az A.I felfedezésére. Katasztrófavédelmi alkalmazások
A Microsoft A.I. A humanitárius cselekvési program célja a gépi tanulás négy cél elérése: „segíteni a világot a katasztrófáktól, a gyermekek szükségleteinek kezelése, a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelme, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása”
A legrégebbi jele az állatvilágnak a Földön 635 millió éves szervezetet tár fel
A "Nature Ecology & Evolution" hétfőn megjelent tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy felfedezték az állatvilág legrégebbi molekuláris jeleit. Ezek a fedetlen biomarkerek nem fosszíliák, de nyomok, hogy a többsejtű állatok 660-635 millió évvel ezelőtt éltek.