Az egykori amerikai légierő megpróbált építeni egy kém laboratóriumot az űrben

$config[ads_kvadrat] not found

Az amerikai elnökválasztás társadalmi folyamatai

Az amerikai elnökválasztás társadalmi folyamatai
Anonim

A hidegháború áldás volt a kutatási és fejlesztési ipar számára. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió szinte korlátlan tőkét fektetett be a brinksmanshipbe és a nem-rossz ötletekbe. Példa: A légierő döntése a legénységgel felderítő állomás és indítsa el a pályára.

Néhány héttel ezelőtt a Nemzeti Felderítő Iroda hatalmas sorozatot bontott le a Manned Orbiting Laboratory programhoz kapcsolódó dokumentumokról és képekről. A hihetetlen információs kép egy csodálatos képet fest egy olyan projektről, amely túlságosan jól hangzik, hogy igaz legyen - mégis abszurd módon közel került a történelemhez.

1963 decemberében bejelentették a MOL programot. A cél az volt, hogy katonai berendezést építsenek be az űrbe és az űrhajósokba a Gemini B űrhajó segítségével. Az amerikai legénység 40 napos küldetéseken maradna, és képeket készít a Szovjetunióról és más ellenfelekről világszerte. Az U-2 feltehetőleg magának dugna.

A nyilvánosság számára a MOL-programnak az orbitális űrállomások koncepciójának bizonyítékát is kellett volna bizonyítania. Ez végül is jóval Skylab előtt volt. A küldetés azonban végül katonai jellegű volt.

A hadsereg nem pazarolt sok időt a folyamatra. A „sikeres” MOL teszt 1966-ban egy maradék Titan II hajtóanyag-tartályból és egy felújított Gemini 2-ből készült makettet hajtottunk végre. sok kamera, felderítés céljából.

Aztán valaki látta az árcédulát.

Négy év alatt a tervezett költség 1,5 milliárd dollárról 3 milliárd dollárra emelkedett, ahogy a vietnami háború felemelkedett. Ennél is fontosabb, hogy a mérnökök képesek voltak pilóta nélküli kém műholdak kifejlesztésére, amelyek meghaladták a MOL-küldetésen használt berendezések képalkotó képességeit. Az űrállomás K + F-jét a NASA Skylab, az első amerikai űrállomás fejlesztésébe hajtották. A programot 1969. június 10-én, kb. Egy hónappal azelőtt, hogy Apollo 11 a Holdra szállt, a program elfutott.

Valami ilyesmik ezúttal sokkal megvalósíthatóbbak, mint ma valaha, de az a valószínűség, hogy bármelyik ország küld az embereket az űrbe, hogy kémkedjen más nemzetekben, majdnem nulla. Most már gépeink és programjaink vannak, hogy a mi piszkos munkánkat végezzük. És mindannyian tudjuk ezt soha nem baj.

Jobb?

$config[ads_kvadrat] not found