Új NASA Térképek Megjelenítése Milyen gyorsan folyik az Antarktisz

Ha a világ egy pohár víz lenne, az Antarktisz lenne a legnagyobb lebegő kocka. A legdélebbi kontinens szinte teljes egészében egy vastag jégréteg, amelyet az antarktiszi jégtakarónak nevezünk, ami a világ jégének mintegy 90 százaléka és a világ friss vízének 70 százaléka. De a NASA tudósai figyelmeztetnek kedden, hogy talán nem is olyan hosszú.

Egy új számítógépes látásmóddal a NASA tudósai olyan térképet készítettek, amely a legvilágosabb képet ad arról, hogy az Antaractica déli jégpolc milyen gyorsan elolvad. A folyóiratban közzétett kutatás A krioszféra, azt javasolja, hogy vékony jégen vagyunk.

Az olvadó kontinens 2015-ben 1,929 gigatont - vagy egy milliárd tonna - jeget bocsátott ki. Ez 36 gigatonnyi növekedés 2008-tól.

Ezek a számok nehezen ábrázolhatók, ezért úgy gondoljuk, hogy az átlagos férfi afrikai elefánt súlya 6,8 tonna. Tehát egyetlen jégkikötő nagyjából megegyezik az elefántok százainak tömegével.

Ami leginkább a hatalmas jégtömbökről szól, az, hogy az Antarktiszból és a melegebb vizekbe lesülnek, ahol végül megolvadnak, és felgyorsítják a tenger szintjének emelkedését.

Az új szoftvert az antarktiszi gleccser mozgásának több százezer műholdas képének elemzésére használták fel 2013-tól 2015-ig, majd ezt követően az adatokat a régebbi mérésekkel hasonlították össze, hogy feltárja a térképen felvázolt változásokat. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy a kontinens olyan részein vizsgálják meg a jégáramlást, amelyet még soha nem is mértek, mint a Getz Ice Shelf. A tanulmány feltárta a kontinens délnyugati partjaitól származó jégáramlás gyorsulását.

A leginkább riasztó megállapítás azonban az volt, hogy a kelet-antarktiszi jégtakaró, amely a kontinens legnagyobb és legszomorúbb része a Totten Glacierbe, hosszú időn át folyamatosan áramlik az óceánba. A hétéves tanulmány során a kutatók nem tapasztaltak változást a lapok jégnek az óceánba történő kibocsátásának sebességében. Ezeket a számokat soha nem mértük a NASA tanulmánya előtt.

„Ezt az információt felhasználhatjuk a helyszíni kampányok célzására, és megérthetjük a változásokat okozó folyamatokat” - mondta a tanulmány vezető szerzője és a JPL Föld tudós, Alex Gardner, Ph.D.

„Az elkövetkező évtizedben mindez gyors javulást fog eredményezni annak tudatában, hogy a jégtáblák hogyan reagálnak az óceán és a légköri körülmények változására, a tudás, amely végső soron segít a tengeri szint változásának előrejelzésében.”