Lonesome George DNS-elemzés Megmutatja a titkokat, hogy százévesekké váljanak

Amikor Lonesome George 102 éves korában meghalt, a legritkább állatnak tekintették a Földön. Ő volt a faj utolsó ismert tagja, a Chelonoidis abingdonii - egy óriási teknős, amely a Galápagos-szigetek távoli részét képező Pinta-szigeten őshonos. Amikor 40 éves gondnoka halt meg 2012-ben, George természetes okok miatt halt meg. Tehát mi van George-val, hogy lényegesen hosszabb ideig éljen, mint az átlagos amerikai?

A tudósok a hétfőn közzétett tanulmányban feltárták George hosszú élettartamának titkait Természet ökológia és evolúció. George DNS-jének genetikai elemzése, valamint az egyéb óriás teknősökből származó DNS-sel együtt kiderült, hogy genetikai kódja DNS-javítással, rákszuppresszióval és erős immunválaszt tartalmazott.

A Yale Egyetem kutatói, az Oviedo Egyetem, a Galápagos Konzerváció és a Galápagosi Nemzeti Park szolgálatából álló csapat reméli, hogy a George DNS-ről való megismerése nemcsak a jövőbeni megőrzési erőfeszítéseket segíti elő, hanem betekintést nyújt arra, az emberi öregedés tanulmányozása is.

A társszerző és a biokémikus, Carlos Lopez-Otin, Ph.D. elmondja, hogy a kutató előtt a tudósok kilenc jelzést írtak le az öregedésről. Most, 500 további gén tanulmányozása után, Lopez-Otin bejelentette, hogy „érdekes változatokat találtak, amelyek hat óriási teknősök közül hat hatást gyakorolhatnak, új sorokat nyitva az öregedés kutatására”.

A tudósok a halált megelőző George-ból vett vérmintákból DNS-t szereztek, szekvenálták a DNS-t, és hasonlították össze a kapcsolódó Aldabra Giant Tortoise-ból, amely a Föld egyik legnagyobb teknősbéka. A teknősök mindkét fajtája ismert, hogy képesek élni egy évszázad múltán. Ezeknek a teknősöknek a genomjaiban az anyagcsere-szabályozás és az immunválasz pozitív szelekciójához kapcsolódó géncsaládok mutatkoztak.

A rákos daganatok szintén nagyon ritkák az óriás teknősökben - amit a tudósok furcsanak tartanak, mert a hosszabb életet élõ szervezetek elméletileg nagyobb a rák kialakulásának kockázata. A csoport megismeréséhez a csapat több mint 400 gént elemzett a tortoise DNS-ben, amelyek onkogénnek és tumorszuppresszornak minősülnek, megállapítva, hogy az óriás teknős genom a tumorokat elnyomó gének duplikációit tartalmazza.

A csapat elmondja, hogy ezek a gének olyan mutációkat tartalmaznak, amelyek blokkolják a daganatokat az immunrendszer kontrollja felett, de azt állítják, hogy több kutatásra van szükség ahhoz, hogy biztosan tudjuk. A további tanulmányok révén jobban megérthetik a teknősbéka biológiáját, ami megerősítheti a védelmi erőfeszítéseket.

„Tanulmányunk konkrét evolúciós stratégiákra utal, amelyek a megnövekedett élettartamhoz kapcsolódnak, és kiterjeszti az öregedés genomikus determinánsainak megértését” - írják a tudósok. „Ezek az új genomszekvenciák fontos forrásokat biztosítanak az óriás teknős populációk helyreállításához.”