Miért Norvégia valójában nem a legjobb ország, ahol él, az új adatok felfedik

$config[ads_kvadrat] not found

Érettségi 2017 - Történelem: Az ENSZ kialakulása és működése

Érettségi 2017 - Történelem: Az ENSZ kialakulása és működése

Tartalomjegyzék:

Anonim

Az ENSZ minden évben kiadja az Emberi Fejlesztési Indexet.

A HDI olyan, mint egy ország jelentéskártyája. Egy számban azt mondja a politikai döntéshozóknak és a polgároknak, hogy egy ország milyen jól működik. Ebben az évben Norvégia volt az osztály tetején, míg Niger végül véget ért.

Az index először 1990-ben jelent meg. Ezt megelőzően az ország fejlettségi szintjét csak a gazdasági növekedés mérte. Az emberi jólét nem gazdasági dimenzióinak figyelembevételével a HDI forradalmasította azt az elképzelést, hogy mit jelentenek azok a országok, amelyek „fejlettebbek”.

A HDI-nek sikerült megváltoztatnia azt, ahogyan az emberek gondolkodnak a fejlesztési folyamatról. Azonban még mindig igazi hiányosságok vannak. Számos próbálkozás történt, hogy jobban végezze munkáját, beleértve azt is, amelyet november 6-án tettünk közzé.

A HDI hiányosságainak kiküszöbölése jelentős különbséget jelent. Például Dánia ötödik helyen állt a világon az idei ENSZ-rangsor szerint, de az új indexünk csak 27. helyére ütközik, átkapcsolva Spanyolországgal.

Problémák a HDI-vel

Az emberi fejlődés ördögesen mérhető. A HDI három területen vizsgálja a változásokat: a közgazdaságtan, az oktatás és az egészségügy. (Az egyik alternatívája a HDI-nek, a Social Progress Indexnek az 54 domén adatainak kombinálása.)

Véleményünk szerint a HDI-nek három fő problémája van. Először is implicit módon kompromisszumokat feltételez a komponensei között. A HDI például a születéskor várható élettartamot méri az egészségre, és az egy főre jutó GDP-t alkalmazva méri a gazdasági feltételeket. Így ugyanaz a HDI-pontszám érhető el a kettő különböző kombinációival.

Ennek eredményeként a HDI egy további életév értékét jelenti a gazdasági teljesítmény szempontjából. Ez az érték az egy főre jutó GDP szintje szerint változik. A HDI-be belekerül, és meg fogja találni, hogy egy újabb életévre számít-e többet az USA-ban vagy Kanadában, többet Németországban vagy Franciaországban, és többet Norvégiában vagy Nigerben.

A HDI is küzd a mögöttes adatok pontosságával és érthetőségével. Az átlagjövedelem egy országban magas lehet, de mi van, ha a legtöbbjük egy kis elitre megy? A HDI nem tesz különbséget az egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok között, hanem a jövedelmek egyenlőtlenségének különböző szintjei között, vagy az országok között az oktatás minősége alapján. Az átlagokra összpontosítva a HDI elhomályosíthatja az emberi fejlődés fontos különbségeit. A pontatlan vagy hiányos adatok beillesztése az indexbe csökkenti annak hasznosságát.

Végül a különböző tartományok adatai erősen korrelálhatnak. Például az egy főre jutó GDP és az országok átlagos oktatási szintje erősen összefügg. Két erősen korrelált indikátor bevonása kevés információval szolgálhat, mint a csak használatban lévő mutatók.

Mutatónk

Új indexet javasolunk: a Human Life Indicator, vagy a HLI.

A HLI a születéskor várható élettartamot vizsgálja, de figyelembe veszi az élettartam egyenlőtlenségét is. Ha két országnak ugyanaz a várható élettartama, akkor a csecsemők és a gyermekek halálozásának magasabb aránya alacsonyabb HLI-val rendelkezne.

Ez megoldja a vitatott kompromisszumokat a komponensei között, mert csak egyetlen összetevője van. Megoldja a pontatlan adatok problémáját, mivel a várható élettartam az ENSZ indexének legmegbízhatóbb összetevője. Mivel az egy főre jutó GDP, az oktatás szintje és a várható élettartam szorosan kapcsolódik egymáshoz, az emberi élettartamra vonatkozó indikátor segítségével csak kevés az információ elveszítése, amely csak a várható élettartamra épül.

Indexünk más képet kap, mint a HDI. A 2010–2015-es adatok alapján Norvégia nem szerepel a listán az emberi fejlődés szempontjából. Ez a becsület Hongkongba megy, míg Norvégia kilencedik helyre esik. Norvégia nagyrészt a HDI-n helyezkedik el, részben az északi-tengeri olajból és gázból származó bevételek miatt, de még e bevételek mellett is, a norvég egyenlőtlenség-kiigazított várható élettartam nem a legmagasabb a világon.

Lásd még: A világ legjobb 4 legboldogabb országa az összes északi ország - a miért

Ráadásul, mi az intézkedésünk, Niger már nem utolsó. Ez a kétes megkülönböztetés a Közép-afrikai Köztársaság felé megy.

Az ENSZ Kanadát és az USA-t tizedik helyen köti össze, de Kanada a 17. helyen van a világon a rendszerünk segítségével, míg az Egyesült Államok rosszul, 32. helyen áll. Ez a viszonylag magasabb rangú Kanada tükrözi lakosainak magasabb élettartamát és az alacsonyabb egyenlőtlenséget a halálkorukban, mint az USA-ban élő emberek.

Véleményünk szerint a HDI zsenialitása túl fontos ahhoz, hogy csak a végrehajtásával kapcsolatos problémák miatt adja fel. Új indexünkben egy egyszerű megközelítést adtunk, amely mentes a HDI problémáitól. Nincs szükség az emberi fejlődés egyetlen mértékére, de hasznos, ha legalább egy nem vitatott hibákat tartalmaz.

Ezt a cikket eredetileg Warren Sanderson, Sergei Scherbov és Simone Ghislandi The Conversation című kiadványában tették közzé. Olvassa el az eredeti cikket itt.

$config[ads_kvadrat] not found