Dokumentumfilm - Irány a Jupiter
Az új tanulmány végül magyarázatot adott a Jupiter színeire és a szokatlan kavarogásra. Ezek a gáznemű kavarogok az óriási bolygó legismertebb aspektusává váltak, de az egyik leginkább zavarba ejtő tulajdonságai. Egy tudóscsoport azt mondja, hogy most megértik, hogy mi okozza a bolygó megkülönböztető színsávjait, és miért viselkednek ezek az örvények, ahogyan csinálják.
Navid Constantinou és Jeffrey Parker asztrofizikusok új elméletet fogalmaztak meg arról, hogy a Jupiter sugárhajtóművei, amelyek szabályozzák a gázok áramlását a bolygó külső atmoszférája körül, ténylegesen levágnak és formálódnak a Jupiter felszín alatti mágnesezett gázok. Eredményeiket közzétették Az asztrofizikai folyóirat csütörtökön.
A tudósok tudták, hogy a Jupiter megjelenését képező színes ammóniafelhő csíkokat sugárfolyások vagy erős szélsávok vezérlik, amelyek súrolják a gáznemű bolygót. A felszínen ezek a sugárfolyamok hasonlóan viselkednek a Föld légköréhez, de a Jupiter légköri felhőinél eltérő funkciót kapnak. A NASA Juno missziójának 2016. júliusában megérkezett legutóbbi méréseinek köszönhetően a tudósok felfedezték, hogy ezek a sugárhajtások 3000 kilométert (kb. 1800 mérföldet) mélyítettek, mielőtt hirtelen megállnának.
Ahhoz, hogy eljuthassunk ezekhez a sugárhajtásokhoz, Constantinou és Parker létrehozott egy matematikai modellt, amely a Föld saját sugáráramlásai és időjárási mintái alapján ismert. Jupiter, amely többnyire hidrogénből és héliumból áll, intenzív gáznyomást tapasztal a felszín alatt, ami az elektronokat a hidrogénből és a hélium molekulákból lazíthatja. Miután ezek a molekulák szabadon mozoghatnak, elektromos és mágneses mezőket hoznak létre. És csak úgy történik, hogy a Jupiter nem tapasztalja ezt a nyomásszintet, amíg a gáz el nem éri a 3000-et a felszín alatt, pontosan ott, ahol a sugáráramok megállnak.
A csapat megállapította, hogy ezek a sugárfolyások áramlik a Jupiter felszínén lévő trippy minták diktálására, és pontosan 3000 kilométerrel végződnek a nyomás alatti mágneses mezők miatt. Ezek a mágneses ingadozások ezután befolyásolják az űrből származó mintákat és mozgásokat.
Constantinou és Parker azt mondják, hogy ezek a számítások egy lépéssel közelebb kerülnek a tudósokhoz ahhoz, hogy kiszabadítsák a gáz óriás titokzatos belsejét. Továbbra is tervezik Jupiter mágneses mezőinek tanulmányozását, és remélhetik, hogy egy nap a bolygót űrlaborként fogják látni, és példát mutatnak arra, hogy a légköri áramlás hogyan működik más bolygókon.
- Nem vagyok meggyőződve arról, hogy csak az uborka megijesztené a macskákat - mondja Bateson. „Bármi meglepő vagy újszerű, ugyanazokat a reakciókat idézheti elő, mint amilyennek látható néhány videó. Kétségtelen, hogy a váratlan újdonságra való reagálás túlélési érték, ugyanúgy, mint a vizsgálati időszak, amely néhány szekvenciában megjelenik. ”
Mielőtt elmennénk, egy szó a macskáról: Lehet, hogy kísértés lenne meglepni a macskát egy uborkával, de ha nem szereted a szeretett kisállatod szükségtelen stressz alá kerülését, bölcs dolog, hogy ne keveredj vele, amíg a magas színben van.
A tudósok keresztrejtvény-megoldó neurális hálózatot fejlesztenek ki
A keresztrejtvények egy új módszer a számítógépek számára a nyelv feldolgozására, egy új, számítógépes tudósok csapatának tanulmánya szerint. Még jobb, ez a kutatás segíthet a Sunday Times rejtvényének megcsalásában is (tedd tollal, brah!). A munka célja nem volt, hogy segítse az embereket abban, hogy kiválogassák a kis zárakat ...
Miért kékek a kék gyémántok? A tudósok óceáni lemezelméletet adnak
A tudósok egy új tanulmányban magyarázzák meg a "Nature" folyóiratban, miért különböznek a kék gyémántok mindenféle gyémánttól. A válasz az óceáni lemezek tektonikájának mozgatására és remegésére jön. Kék gyémántok, amelyek pozitívak, a sziklák jelenlétében nőttek, amelyek lényegében a tengerfenék részét képezték.