Motorcsónak zaj hangsúlyozza ki a halat, így sokkal sebezhetőbbek a Predators számára

$config[ads_kvadrat] not found

Motorcs�nakverseny EB-VB Baja 2013 F500

Motorcs�nakverseny EB-VB Baja 2013 F500
Anonim

Az Ambon damselfish bajban van: A sárga hal különösen érzékeny a serdülőkor számára a serdülőkorban, és a zajos víz sokkal rosszabbá teszi. Az új kutatások arra utalnak, hogy a halak kétszer olyan valószínűséggel kapnak fel, amikor a közeli motorcsónakok hangja szennyezi a vizet.

A tanulmányt az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában írt szerzők jelentették be ezen a héten Nature Communications.

Már régóta ismerjük, hogy az emberi tevékenységek zajja befolyásolja a tengeri élővilágot. Egy szélsőséges példában a csípett bálnák néha tömegesen haltak meg a haditengerészeti szonár kísérletek közelében. De az ok és az összefüggés közötti kapcsolat bizonyítása kihívást jelent, még akkor is, ha számos bálnával foglalkozik a strandon.

Sok esetben a zajnak a tengeri életre gyakorolt ​​hatása finom, és nagyon nehéz megmutatni, hogy milyen hatások lehetnek a lakosság szintjén. Ez teszi ezt a tanulmányt különösen érdekesnek - míg a kísérlet tárgyát képező hangforrás (motoros zaj) nagyon gyakori és jóindulatúnak tűnik, a ragadozásra gyakorolt ​​hatása drámai volt.

A kutatók a kísérleti kísérletek során mind a tartályokban, mind a vizsgálati zátonyokban, az ausztrál partvidékben, a kísérleti zátonyon, a fiatalok számára készült Ambon damselfish-t vizsgálták.

Az Ambon damselfish fiatal tengeri életét a tengeri áramlatokban töltik, majd egy fiatalkorúak számára megfelelő zátonyot talál, ahol bejuthat. Ebben a szakaszban különösen sérülékeny, mivel egyszerre számos új ragadozónak van kitéve.

A tudósok tesztelték a halak és a szürkés dottyback viszonyát, amely csapdázási technikát használ az étel elkapására. Mind a felvett hajó zaj, mind a tényleges közeli motorok drámai módon emelték a sötét dottyback sikerét az Ambon damselfish megölésekor.

A kutatók a damselfish anyagcseréjét is mérik, ami azt mutatja, hogy sokkal több oxigént fogyasztott, amikor a motorcsónak zajja kitölti a vizet. Ez a megnövekedett stresszszint megmagyarázhatja, hogy a hal kevésbé képes elkerülni a zajos vízben lévő ragadozót.

„A zaj által kiváltott stressz csökkentheti annak a valószínűségét, hogy a ragadozók felismerik a ragadozók megközelítését, és így nem reagálnak megfelelően gyors elkeseredéssel” - írják a szerzők. A szimulált támadásoknál az Ambon damselfish hatszor kevésbé valószínű, hogy megdöbbent a zajos vízben.

Másrészről a sötétkék visszajátszás nem zavarta meg a motoros hajókat, legalábbis olyan módon, hogy ne befolyásolta annak a képességét, hogy megölje.

Bár nagyon világos, hogy ki a győztes és a vesztes, amikor az ember által okozott zajt ebbe a kapcsolatba fecskendezi, lehetetlen extrapolálni és kitalálni, hogy a motorcsónakok más körülmények között hogyan hathatnak más fajokra.

Egyértelmű azonban, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy még a kis zajforrások is befolyásolhatják a tengeri életet. „Tanulmányunk azt sugallja, hogy a tengeri környezetben a közös zajforrások potenciálisan befolyásolhatják a halak demográfiáját, kiemelve, hogy a gazdálkodási tervekben az antropogén zajt is be kell vonni.”

$config[ads_kvadrat] not found