Az univerzális fordítók szexhez és sok félreértéshez vezetnek

Bár lehet, hogy nem rendelkezünk olyan univerzális fordítókkal, mint a Douglas Adams Babel halai vagy a Kurt Vonnegut Gokubi, akkor a Google fordítója és az újonnan feltalált ili, egy kézi fordító, amelyet kifejezetten a kultúrákon keresztül forgalmaznak. A játékot a kis hordhatóra dobja, és a reklám azt hinne, hamarosan gyönyörű japán nőket csókol. Meglepő, hogy egy olyan technológiát, amelyet hosszú ideig használnak a sci-fi sablonok további bemutatására és a társadalmi akadályok végének megfontolására, szexuálisan kellene a kapun kívül? Nem igazán. A szex a lándzsa pontja, amikor a kulturális interakcióról van szó, és az egyetemes fordítók új romantikus határt nyitnak meg.

Persze, egy olyan eszköz, amely zökkenőmentesen megértené bármely nyelvet, hihetetlenül hasznos lenne a politikában vagy a tudomány fejlődésében - de ez szinte biztosan kiszabadít minket is, lehetővé téve mindenkinek, hogy „egzotikus” változatát hajtsa végre. egy dolog és a kapcsolatok egy másik. Az ili és leszármazottai kifejezéseket és szavakat fordítanak, de nem nyújtanak útiterveket a kultúrákhoz. Valójában megkönnyíthetik a hibás kommunikációt, mivel lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy lassan felhalmozódjanak a félreértések. Végül is, a fordítás nem érti meg teljesen érthetővé - még csak a nyelv sem.

A korlátozások feltűnőek.

„Azt hiszem, jó esély van arra, hogy egy olyan gépet tudjon készíteni, amely képes tiszta fordításra, ha az összes mondatban szereplő információ az, amit„ igazságos feltételes információnak ”neveznek” - mondta a Swarthmore College nyelvi professzora, Donna Jo Napoli. fordítottja. „Amit mondasz, hamisnak vagy igaznak kell lennie - mint például egy macskám.” Nos, vagy van, vagy nem.

Sajnos nehézkes, hogy lehetetlen elkerülni a kétértelműséget. A tónus kontextusot ad nekünk, de ha a fordító gépünk nem teszi lehetővé, hogy sokan eltűnjenek, a fordítás során sokan elveszik. Például: „Csak Bob-val akarok beszélni”, és azt jelenti, hogy Bob az egyetlen, akivel beszélni szeretne, vagy a csevegés csak annyit kell tőle. Bárki, aki egyetemes fordítót használ, számítania kell a gép megértésének kontextusára. Egy olyan szavak, mint a holland „gezellig”, ami azt jelenti, hogy „intenzíven kényelmes” vagy „barátságos”, példát mutat a csapdára. Az igazi univerzális fordítónak megfelelő ismereteket kellene szereznie a társadalmi helyzetekről, hogy egy hasonló szót kitaláljon. Akkor van lexikális kétértelműsége - amikor a szavak nem egy fordítást foglalnak magukban, mint például a „kéreg” angolul és „egyéb” spanyolul.

A metaforikus nyelv az egyik eszköz, amelyet az emberek használnak a bizonytalansághoz. Az analógiák és a metaforák állandóak az emberi kommunikációban. „A metaforák a különböző kultúrákban fogalmi elképzelések megtestesítésével képesek életünk szinte minden területén áthatolni” - írja Fion Ho Yan Lau, a Hongkongi Egyetem kutatója. „A metaforák megértése és értelmezése erősen támaszkodik az első nyelvére és kultúrájára, a metaforák átláthatósága mellett.”

Ezért bonyolult lefordítani a metaforákat: olyan kulturálisan betöltöttek, hogy gyakran nincs értelme más nyelveken. Például néhány metafora angolul és kínaiul egy általános fogalommal rendelkezik; mint például az a tény, hogy mindkét nyelv összekapcsolja a haragot a hővel. De az angol nyelvű beszélő valószínűleg zavartan találkozhatna az „Ön viseli!” Kínai kifejezésével - míg az angol nyelvű beszélők jellemzően hevesen vagy játékossággal kötik össze a medvét, a kínai értelemben az, hogy valaki idiótaként cselekszik. A medvék az angolul beszélő világ számára nem ostobaságok avatarai, így ez az enyhe sértés meglehetősen furcsa, ingyenes vagy szexuálisan progresszív.

Nem számít, hogy a vádlott medve zavaros lenne.

A nyelvek kulcsfontosságú eszközt jelentenek az önmeghatározáshoz. Ők is az egyik fő módja annak, hogy az emberek építsék ki társadalmi identitásukat. A kutatók azt találták, hogy a nyelv megosztása az emberek egymáshoz való azonosításával jár, mint a kulturális háttér megosztása. A folyóiratban Nyelv és szociális pszichológia Az Arizona állam szociológusai azt állítják, hogy kölcsönös viszony van - a nyelvek befolyásolják az etnikai identitás kialakulását, de az etnikai identitás is befolyásolja a nyelvek használatát.

Amikor beszélünk, nem csak az információ továbbítása; szavaink betöltöttek kulturális tapasztalatainkat. És különböző szavak különböző nyelveken jönnek be másként, még akkor is, ha ugyanazon személyből érkeznek. Az Egyesült Királyságban a bevándorlók 1987-es tanulmányában megállapították, hogy a bevándorlók, akik úgy döntöttek, hogy kitöltöttek egy kérdőívet angol nyelven, különböző értékeket mutatnak, mint azok a bevándorlók, akik úgy döntöttek, hogy anyanyelvükön válaszolnak. Az Ausztráliában élő izraeliek külön tanulmánya azt állapította meg, hogy amikor Ausztráliát hazájukként azonosították, az angolul héberül kezdett támogatni. A nyelv alapvetően kötődött ahhoz, hogy a nemzeti kultúrával azonosították.

A jó hír az, hogy bár a nyelv tájékoztatja a világot, nem formálja azt, ami azt jelenti, hogy a fordításokkal együtt járó csuklások mellett nincsenek jelentős akadályok, amelyek megakadályozzák minket abban, hogy megértsük egymást. Míg a Sapir-Whorf-hipotézis elvesztette a nyelvi előnyöket, a hígított változatnak van értelme: a Nyelv a kognitív működésünk bizonyos aspektusait érinti. Nem határozza meg és nem határozza meg gondolatainkat, de meghatározza azt a képességünket, hogy ezeket a gondolatokat felhasználjuk a körülöttünk lévő emberekre.

„A nyelv néha tükrözheti azt a módot, amellyel összekapcsoljuk a dolgokat a világon az általunk használt különböző lexikai elemek segítségével, de nem határozza meg világunk szerkezetét” - mondja Napoli. „A világunk csak a legnyilvánvalóbb módon írja be magát a nyelvre - ha egy közösségben van egy hierarchia, akkor nagyon lehetséges, hogy a nyelv az ige végeiben tükrözi ezt a hierarchiát. De a nyelv nem okozza ezt a hierarchiát, mint ahogy azt a Sapir-Whorf hipotézis is sugallja.

Ezzel ellentétben az univerzális fordítás nem egyenlíti ki a már létező szociális hierarchiákat, és nem biztosítja a szükséges környezetet a szociálisan árusított nyelv számára. Lehet-e egy egyetemes fordító beszélni egymással és humanizálni magunkat? Teljesen. Amit nem lehet megtudni, a nyelvvel együtt járó kulturális tapasztalatok hatalmas tömegének lefordítása. Egy univerzális fordító lehet a végső szárnyember, de ez nem a kultúrák közötti megértés vagy szeretet útlevele. Az, ahogyan félreértjük egymást, annál mélyebb. Nem érhetők el hanggal aktivált gadget segítségével.

Egy agy-agy interfész? Nos, ez egy másik kérdés.