Parker Solar Probe: Hogyan tervezi, hogy a NASA „érintse meg a napot” és nem olvad

$config[ads_kvadrat] not found

Marsquake Felt By NASA's InSight Lander

Marsquake Felt By NASA's InSight Lander

Tartalomjegyzék:

Anonim

A Parker Solar Probe nemcsak a NASA leg ambiciózusabb missziói közé tartozik, de úgy tűnik, hogy a logikát meghiúsítja. Az idei nyáron elindított űrhajó belép a nap koronájába, és egy millió Fahrenheit-nél magasabb hőmérsékleten utazik át. Szóval, miért nem olvad?

A Parker Solar Probe augusztus 4-én fog beindulni, amit a NASA „60 éves küldetésnek” nevez, a négyzetméter távolságra a felszíntől, hogy példátlan adatokat gyűjtsön a nap koronájáról vagy a külső légkörről. Sikeresen ez lesz az első űrhajó, amely belép a nap koronájába, és élvezi a mindössze 85 fokos balzsamos belső hőmérsékletet, míg a külső héja a napfényben van. A próba lényegében a „ez jó” kutya megtestesítője lesz.

A NASA feltárta, hogy a tudomány miért nem olvad össze csütörtökön egy ilyen extrém környezetben. Ahhoz, hogy megértsük, miért nem olvad el a Parker Solar Probe, az űrügynökség elmagyarázta a hő és a hőmérséklet, az egyedi hővédő pajzs és az űrhajó egyedülálló innovációját.

Parker Solar Probe hőmérséklete és hője

A hő és a hőmérséklet közötti különbség segít abban, hogy a Parker Solar Probe küldetése kissé (de nem sokkal több) megvalósítható legyen. A hőmérséklet azt jelenti, hogy milyen gyorsan mozognak a részecskék, míg a hő azt jelenti, hogy mennyi energiát szállítanak. Így olyan helyen, amely többnyire üres, mint a tér, a magas hőmérséklet nem mindig jelenti a magas hőt. A részecskék gyorsan mozoghatnak, és magas hőmérsékletet hozhatnak létre, de mivel ezek közül csak kevés van, nem fogják átadni a sok hőt az űrhajó felé.

Míg a Parker Solar Probe egy térben fog utazni, a hőmérsékletek több millió fokos, nem érzi a legtöbbet a hőnek, és a hővédő pajzs felülete csak 2500 Fahrenheit-fokot ér el.

Parker Solar Probe hővédője

Ez még mindig elég meleg. A 2500 Fahrenheit-féle tapasztalat nem jelent semmit sem, és a megolvadt Parker Solar Probe biztosításával bizonyos késések lehetnek a bevezetés ütemezésében. A hőkezelés ellen a NASA egy hővédő rendszerként vagy TPS néven ismert pajzsot telepített.

A Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium által tervezett TPS könnyű szénhidrogén magból készül, amelyet két szén-szén kompozit panel határol. A napfényt képező panelt fehér bevonattal permetezzük, amely a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a nap energiáját az űrhajótól. Mindössze 4,5 hüvelyk vastag, és várhatóan szinte minden műszer biztonságos marad.

Parker Solar Probe mérőpohár

A TPS nem minden eszközt véd. A Faraday-kupa olyan érzékelő, amely a napszél mérésére a hővédő pajzs fölé kerül, és a pontos olvasás érdekében a TPS nem tudta védeni.

Szóval, miért nem olvad meg Faraday?

„A napfény légkörének intenzitása miatt egyedülálló technológiákat kellett megtervezni annak érdekében, hogy ne csak a készülék túlélje, hanem a fedélzeti elektronika is pontosan le tudja olvasni” - magyarázta a NASA Susannah Darling. A csésze titán-cirkónium-molibdén, molibdén ötvözetéből készült lapokból készül, amely olvadáspontja körülbelül 2660 Fahrenheit. A Faraday csésze elektromos mezőjét előállító chipek volfrámból, a legmagasabb olvadáspontú fémből készülnek. Faraday 6192 Fahrenheit-féle küszöbértékkel rendelkezik az olvasztás előtt.

A Parker Solar Probe augusztus 4-én történő elindítása után a Vénusz gravitációs húzásával csökkenti a pályája körüli pályáját. Ezek a flybys körülbelül hét évet vesz igénybe, és végül a szondát a naprendszer közepétől 3,7 millió mérföldre közelítik. Végső hurok a nap koronájában 2024 végén várható. De ennek köszönhetően az innovatív technológiáknak köszönhetően egész idő alatt hűvösnek kell lennie.

$config[ads_kvadrat] not found