A NASA Parker Solar Probe célja, hogy "érintse meg a napot": mindent, amit tudunk

$config[ads_kvadrat] not found

A NASA legnagyobb pillanatai 2. rész Barátok és versenytársak

A NASA legnagyobb pillanatai 2. rész Barátok és versenytársak
Anonim

Egy olyan misszióban, amelyet az Icarus mítosza ihlette, a NASA Parker Solar Probe-jének várhatóan az első űrhajó lesz, hogy belépjen a nap koronájába vagy a külső légkörbe. Bár ez a merészségű küldetés elhúzódott, a szonda most egy új, új hővédő pajzsot tartalmaz, amely remélhetőleg javítja az esélyét.

Augusztus 4-én a Parker Solar Probe megkezdi a NASA „60 éves küldetését” címmel, amely a felszíntől számított négymillió mérföldön belül van, hogy precedens adatokat gyűjtsön a nap koronájáról. Hőmérséklet, amely várhatóan közel 2500 fokos Fahrenheitet ér el a szonda közelgő rendeltetési helyén, de ha az új hővédő pajzs sikeres lesz, az űrhajó belsejében lévő műszerek mindössze 85 fokos balzsamos belső hőmérsékletet élveznek.

Az új és továbbfejlesztett hővédő, a hővédő rendszer néven ismert, könnyű szénhidrogén magból készül, amelyet két szén-szén kompozit panel határol. A napfényt képező panelt fehér bevonattal permetezzük, amely a lehető legnagyobb mértékben tükrözi a nap energiáját az űrhajótól. Míg a Hővédő Rendszer egykor 2017-ben a Parker Solar Probe-hez volt csatlakoztatva, ez az első alkalom, hogy a hővédő pajzs teljesen integrálódott az űrhajóhoz.

A misszió várhatóan számos elsődleges célt fog elérni, közel hétszer közelebb a naphoz, mint bármelyik korábbi űrhajó. Miután elindult, a Parker Solar Probe több mint 430 000 mérföld / óra sebességgel tölt a nap felé, így a naprendszerben a leggyorsabb mesterséges tárgy. Hogy megértsük ezt a sebességet a kontextusban, ez elég gyors ahhoz, hogy Philadelphia-ból Washingtonba, egy másodpercre utazhasson, így Elon Musk legvadabb álmai a porban lévő Hyperloop számára.

A Parker Solar Probe augusztus 4-én történő elindítása után a Vénusz gravitációs húzásával csökkenti a pályája körüli pályáját. Ezek a flybys körülbelül hét évet vesz igénybe, és végül a szondát a naprendszer közepétől 3,7 millió mérföldre közelítik. A végső hurok a nap koronájában 2024 végén várható.

A NASA Living with a Star program részeként a Parker Solar Probe célja, hogy feltárja azokat a napfényeket, amelyek közvetlenül érintik az életet és a társadalmat. Ennek a küldetésnek az eredményei nemcsak a tudósok napsütéses hangulatának megértésében rejlik, hanem történelmi mérföldkőnek számíthatnak a társadalom hosszú távú Helios törekvésében.

$config[ads_kvadrat] not found