Annak érdekében, hogy fosszilis legyen, az állatnak nagyon különleges, általában nagyon rossz módon kell meghalnia. Egyfajta módon, amely megőrzi testét, mint például a tar-gödörbe való bejutás. Mivel ez nem történik meg gyakran, a fosszilis bizonyítékok nehezen érhetők el. Ilyen bizonyítékok hiányában a tudósok a változás genetikai rátáinak becslését használták, hogy megbecsüljék az idő és az evolúció közötti pontosságot az emberek és a csimpánzok között. A becslések meglehetősen kicsit eltérnek, de leginkább öt-hét millió évvel ezelőtt koncentrálódnak.
Azonban Etiópiában a vulkáni hamuba ágyazott fosszíliák közelmúltbeli felfedezésével a tudósok tényleges fosszilis bizonyítékokkal rendelkeznek a becslés felülvizsgálatához. Úgy tűnik, hogy ez az őse körülbelül 8 millió évvel ezelőtt élt, körülbelül kétmillió évvel visszahúzta a szétválasztást, és ezt a fajot Afrika e régiójához, mint az Eurázsiahoz kötözött, amint azt korábban gondoltam. Természetesen ez még mindig durva becslés. Előfordulhat, hogy a labda már 13 millió évvel ezelőtt megkezdődött a változásokon, a genetikai változások a populációk között megnyilvánulnak.
Úgy tűnik, hogy az új idővonal összhangban van azzal a javaslattal, hogy a nagyobb geológiai változások kénytelenek az elosztást kiváltó kiigazításokat. Pontosabban, a Himalája. Mivel kevés fajta ingadozás alakul ki, ha egy faj sikeres (például a mai emberek) sikeresen változik, a szétkapcsolódó egyensúlynak megfelelően a genetikai sodródáson túl nem változik. Valójában, ha a faj sikeres, akkor az embereknek erős oka van annak, hogy közel maradjanak az átlaghoz, nem pedig a változáshoz. Afrika esetében 20 millió évvel ezelőtt ez azt jelentette, hogy őseink jól illeszkedtek a buja dzsungelekhez és fákkal.
Amikor az indiai szubkontinens elindult az ázsiai felé, elkezdte felemelni a Himalája hegységét. Ez a hatalmas hegység óriási mennyiségű nedvességet zár be a globális áramokból, és valószínűleg nagyban hozzájárult Afrika szavanna felé történő kiszáradásához (és esetleg a következő jégkorszakokhoz is).
A hatalmas nyomás, hogy alkalmazkodjunk egy új környezethez, mint a szavanna, valószínűleg hatalmas fajváltozásokat idézett elő, és valószínűleg nagy része annak, ami az emberek és a csimpánzok közötti megosztást hajtotta. A szavanna tájhoz való alkalmazkodás olyan változásokat idézhetett elő, mint például egyenesen járó járás, amely esetleg felszabadított néhány mellkasi izmot a finom motoros koordinációhoz, például a beszédhez, vagy esetleg szabályozott légzéshez.
Mint néhány szkeptikus rámutatott, több fosszíliára lesz szükség ahhoz, hogy megerősítsük a legújabb tanulmány következtetését. Például elképzelhető (bár valószínűtlen), hogy ez a Hominidae tangenciális ága, amely soha nem alakult ki emberré, hanem meghalt. Egyelőre azonban a legerősebb fizikai bizonyíték a rekordban - és egy lenyűgöző pillantás az emberi családfa legkorábbi gyökereire.
Csípős csimpánzok demonstrálják a dátumok szaglásának értékét
Évtizedek óta az emberek lemondtak a második osztályú szippantás szerepéről. A német csimpánzokra tett új kísérlet azonban azt mutatja, hogy a csimpánzok és talán az emberek az illatból származó fontos társadalmi információkat képesek összegyűjteni, beleértve a jó társat is.
Videó mutatja, hogyan nevetnek a csecsemők, mint a csimpánzok, mint az emberek
Hétfőn a kanadai akusztikai egyesület Victoria-i találkozóján egy fonetikusok és pszichológusok csapata bejelentette, hogy a különösen fiatal csecsemők nevetése sokkal inkább hasonlít a nem emberi főemlősök, mint például a csimpánzok nevéhez. Ez azért van, mert amikor a babák nevetnek, mindketten kilélegeznek és belélegeznek.
Csimpánzok, akik racionális tesztben verik a gyerekeket, feltárják az emberek önző oldalát
Egy közelmúltbeli tanulmányban a tudósok egy csoportja megállapította, hogy a csimpánzok és a kisgyermekek ellentétesen racionálisabbak, mint az idősebb gyermekek. E viselkedésbeli különbség alapja a társadalmi összehasonlítás, az emberi társadalmi élet olyan jellemzője, amely alapvető emberi tendenciának tekinthető.