Itt van, amit Dwayne Johnsonnak el kell kerülnie a "Nagy bajban a kis kínai" remake-ben

Dwayne „The Rock” Johnson tervezi John Carpenter rendező kultikus klasszikusának remake-jét Nagy baj a Kis Kínában. Johnson, aki a film egyik kedvencének nevezte, belép a Jack Burton, a bivalyos teherautó-vezető szerepébe, akit először Kurt Russell játszott, aki a feje fölött találja magát a misztikus erőkkel harcolva San Franciscóban. Cringes következik.

Miért bárki, akinek bármilyen lehetősége lenne, úgy döntött volna, hogy egy dátummal ellátott tábort szeretne átírni, mint például Nagy baj a Kis Kínában A világ egyik legmodernebb rejtélyévé vált, miután az NFL-csapat még mindig a Redskinsnek hívható. Amikor a kalandvígjáték 1986-ban jött létre, az ázsiai kultúra elkötelezettsége talán sokkal viccesebbnek tűnt, mint egy későbbi generáció. Nézd meg ma, és a szörnyű sztereotípiái egyre többé válnak, problematikus, hogy óvatosan, vagy állkapocscsökkentő módon támadjon, hogy pontosabban tegye. Íme néhány dolog, amit Johnsonnak le kell vágnia a verziójából:

1. Nevek nevek

Wang tökéletesen legitim és közös kínai név, és igen, ez is szleng hímvessző. Ez a nevetés valószínűleg nem lenne vicces, miután nem tudom, a negyedik osztály. Az eredeti film hajlamos volt arra, hogy ezt a magas szintű repülőgép-ragasztó szintet használja a kínai kultúrából az olcsó yuks-bányákba, leginkább az Egg Shen turisztikai cégének „Egg Foo Yong Tours” nevű cégének. Ez a kulturális szennyvíz. Reméljük, hogy eltemetve marad.

2. A három vihar

Próbáld meg legalább a gazembereket a filmben valójában valami helyett azt jelenti, hogy a kúpos kalapok túlzott sztereotípiáinak és a miszticizmussal való laza orientalista társulásnak az általuk nehezen definiált. Igen, megengedem, hogy a mennydörgés srác néhány fantasztikus mozdulatot érjen el, és a film végén (golyók, spoilerek) robbanásszerűen felrobban, és a villámfickó még az inspiráció volt a Raiden számára. Mortal Kombat. De engedjék, hogy néhány újszerűen gondolkodjanak belőle az újba, ahelyett, hogy csak a karate körül járnának.

3. Megmagyarázhatatlan harcművészetek

Ban ben Nagy baj a Kis Kínában, mindegyik ázsiai harcművészetet végezhet, függetlenül attól, hogy egy helyi étterem vagy egy idős férfi tulajdonosa van, aki turisztikai fuvarozó céget vezet. Ennek egy része a filmes escapista témákban játszódik le, és őszintén meglehetősen nagyszerű látni, hogy Wang Chi alapvetően mindenkit tulajdonosa a végén, de valószínűleg egy olyan szakasz, amely azt sugallja, hogy bármelyik ázsiai személy, aki az utcán sétál, elkezdheti megfordulni csinál kung-fu-t. Egyszerűen adjunk hozzá néhány magyarázatot arra vonatkozóan, hogy ki csinálja a harcművészeteket, és miért, és voila, nem figyelünk egy reduktív, rasszista rajzfilmre.

4. Megmagyarázhatatlan misztika

Az eredeti film azt állítja, hogy a San Francisco-i Chinatown-ban mindenki néhány évszázados csatában van a kínai törzsek között, és hogy ez a fajta epikus mitológiai csata minden ázsiai személy számára ismert. Lehet, hogy elbeszélő eszköznek nevezzük, hogy elmagyarázza a közönségnek, hogy mi történik pontosan, vagy nevezhetjük lustának a kínai történelem fényében, a tényleges mitológiával. Így csinálsz egy támadó filmet: vázolj egy több mint egymilliárd embert egyetlen, karcsú karikatúrává.

5. Lo Pan

David Lo Pan valószínűleg az egyetlen legrosszabb dolog az eredeti filmben. Kápráztassák el James Hong színészi Fu Manchu / Charlie Chan-esque előadásában és John Carpenter azon döntését, hogy Lo Pan-t az ázsiai személy legmerészebb karikatúrájává teszi a modern moziban. Nem számít, ha 2000 éves varázsló. Még mindig morcosodik.

6. Fehér emberek a Yellowface-ban

Ne csináld, egyszerű és egyszerű. Lásd: Kim Cattrall, a képen.

A faji furcsa Nagy baj a Kis Kínában annyira mélyen beágyazódott a DNS-be, hogy egy nem reduktív, nem rasszista, nem sztereotípiás remake oximoronsnak tűnik. Aztán megint nem 1986-ban. A hazai filmkiadások külföldi piacai viszonylag nagyobbak - köztük nemcsak Kína -, és van esély arra, hogy a redux nem lesz gőzölgő rendetlenség. Hogyan ér el Johnson, hogy ha egyáltalán, akkor legalább olyan szórakoztató lesz, mint maga a film.